A következő címkéjű bejegyzések mutatása: blog. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: blog. Összes bejegyzés megjelenítése
2008. január 17., csütörtök
Psycho blog
Eredetileg a blogírást - több egyéb motiváló tényező mellett (Az első) - azért kezdtem el, hogy minden nap írjak vmit (Bloghatás), hogy gyakoroljam az írást, hogy megtanuljam magam szavakkal is kifejezni. Ehhez képest lassan már csak hetente egy-két bejegyzést töltök fel, az is többnyire nem saját iromány. Lehet, hogy ez most már így lesz? Nem tudom... Szeretnék írni, szeretném erőltetni is akár az írást! Nem várva semmiféle ihletettségre, ösztönzőerőre, benyomásra - jön az magától úgy is - pusztán szavakká formálni a gondolataimat, bármiről legyen is szó. Még ha semmi sincs,.. akkor is... írni, írni, írni :) ... Minden nap, valamit... Ritmusban lenni... szükségem van a rendszerre, rendszerességre... az átlátható struktúrákra úgy, mint a káoszra... az érzékiségre és a rációra... építeni és rombolni... elrontani és megjavítani... bemocskolni és megtisztítani
2007. november 21., szerda
Bloghatás
Annak hogy blogot kezdtem írni két alapvető oka van. Az egyik, hogy világ életembe szerettem volna naplót írni, de ez valahogy nem akart összejönni. A blog persze egy kicsit más műfaj, hiszen ezt mások is olvassák, vagy legalábbis olvashatják, amiből az következik, hogy nem azt írom le és nem úgy írom le, ahogy egy naplóban tenném. Minnél jobban inkognitóban van egy blogger, annál szabadabban ír. Persze olyanok is vannak (bár nagyon kevesen), akik a nyíltságot minden szinten, azonos mértékben meg tudják tartani, de én sajnos nem tartozom közéjük.
A másik ok amiért írni kezdtem, maga az írás... Nehezen megy... Kínkeservesen. Talán egyszer majd megszabadulok e nehézkedéstől. A blogírás jó eszköze lehet ennek.
Mindezek mellett egyre fontosabbnak tartom, hogy dokumentájam azt, ami történik velem. Felépítsem a múltamat, böngészehtővé, visszakeresehetővé váljak.
Az önös érdekek mellett az is motívál, hogy hátha vki mást is érdekel amit írok, hátha mást is inspirál amire éppen rátalálok.
A másik ok amiért írni kezdtem, maga az írás... Nehezen megy... Kínkeservesen. Talán egyszer majd megszabadulok e nehézkedéstől. A blogírás jó eszköze lehet ennek.
Mindezek mellett egyre fontosabbnak tartom, hogy dokumentájam azt, ami történik velem. Felépítsem a múltamat, böngészehtővé, visszakeresehetővé váljak.
Az önös érdekek mellett az is motívál, hogy hátha vki mást is érdekel amit írok, hátha mást is inspirál amire éppen rátalálok.
2007. október 31., szerda
Az első
Még nem tudom pontosan mi fog történni itt. Ez az első (magyarnyelvű) blogom. Az biztos, hogy elsősorban filmekkel fogok foglakozni, meg egyéb művészi produktumokkal. De aztán valószínű becsúszik még ezmegaz, ami éppen foglalkoztat, vagy érdekesnek tartok vmi miatt.
Cinéma Pur a blogom címe, ami "tiszta filmet" jelent. Eredetileg az avantgard filmek egyik típusát jelölte, a 20-as években találták ki Franciaországban. A kísérleti filmezés egyik irányzata. Hívei többek között azért is kűzdöttek, hogy a elfogadtassák a filmet, mint művészetet, megmutassák hogy mi a film specifikuma, leválasszák a filmről a nemfilmes elemeket, megszabaduljanak a történettől, a színház és az irodalom fogságától. Hogy ez mennyire sikerült nekik az talán vitatható, mindenesetre a szándékot ma is fontosnak tartom, hiszen ha a mostani filmeket nézzük, az akkori probléma szintúgy jelenvaló. Kevés a "tiszta" film! Ezért választottam ezt a címet.
Végül néhány példa
Dziga Vertov: Ember felvevőgéppel, 1929 (részlet)
René Clair: Felvonásköz, 1924
Fernand Léger: Gépi balett, 1924
Cinéma Pur a blogom címe, ami "tiszta filmet" jelent. Eredetileg az avantgard filmek egyik típusát jelölte, a 20-as években találták ki Franciaországban. A kísérleti filmezés egyik irányzata. Hívei többek között azért is kűzdöttek, hogy a elfogadtassák a filmet, mint művészetet, megmutassák hogy mi a film specifikuma, leválasszák a filmről a nemfilmes elemeket, megszabaduljanak a történettől, a színház és az irodalom fogságától. Hogy ez mennyire sikerült nekik az talán vitatható, mindenesetre a szándékot ma is fontosnak tartom, hiszen ha a mostani filmeket nézzük, az akkori probléma szintúgy jelenvaló. Kevés a "tiszta" film! Ezért választottam ezt a címet.
Végül néhány példa
Dziga Vertov: Ember felvevőgéppel, 1929 (részlet)
René Clair: Felvonásköz, 1924
Fernand Léger: Gépi balett, 1924
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)